Menüpontok megjelenítése ▼
TÁJÉKOZTATÓ
a viziközmű-fejlesztési kvóta megállapításáról és felhasználásáról
Tisztelt Felhasználó!
A viziközmű-fejlesztési kvóta megállapításának, megfizetésének és felhasználásának jogszabályi feltételeit a viziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban Vksztv) határozza meg.
A Vksztv Értelmező rendelkezéseit tartalmazó 2.§ 15. határozza meg a lakossági felhasználó fogalmát az alábbiak szerint:
„15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet”
Minden olyan felhasználó, aki nem felel meg a fenti feltételeknek „nem lakossági felhasználó”-nak minősül.
A Vksztv 71. § (1) bek. szerint: „ A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére. A közműfejlesztési kvóta vagyoni értékű jogot testesít meg.”
A Vksztv 71/A. § (1) bek. szerint „A nem lakossági felhasználó a birtokolt közműfejlesztési kvótát, vagy annak egy részét az adott víziközmű-rendszeren belül felhasználási hellyel rendelkező vagy azt kialakító másik, nem lakossági felhasználóra átruházhatja, vagy az adott víziközmű-rendszeren belül másik felhasználási helyére áthelyezheti.”
Nem helyezhető át olyan kvóta a víziközmű hálózaton, ahol az eredeti felhasználási helyen a felhasználás változatlan mennyiségben fennmarad. Kvótaáthelyezés kizárólag a megszerzett kvóta eredeti felhasználási helyén történő felhasználási mennyiség csökkenésének mértékében kerül a Szolgáltató által jóváhagyásra.
Különös tekintettel kiterjed az áthelyezési tilalom a nem lakossági felhasználó által lakóingatlan céljára létesített lakóházak felhasználási helyeire.
Közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése és kvóta igénylés közötti eltérés értelmezése:
A Vksztv 69.§ (2) bekezdésben felsorolt alábbi felhasználóknak nem kell viziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie:
Fenti felhasználóknak a Vksztv alanyi mentességet biztosít.
Az alanyi mentességben részesülő felhasználók jogosultságát az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló
489/2013.(XII.18.) Korm. rendelet alapján állapítja meg a Szolgáltató.
Fenti jogszabály 1.§.i) pontja a támogatásról az alábbiak szerint rendelkezik:
„ i.) támogatás: a központi költségvetésről szóló törvényben a szolgáltatások működéséhez biztosított támogatás valamint az egyházi kiegészítő támogatás, ide nem értve a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008.(VII.30.) Korm rendelet alapján nyújtott támogatást”.
Az alanyi mentességet igénylő felhasználónak kérelméhez be kell nyújtania a Magyar Államkincstár területi szerve által kiadott támogatást megállapító határozatot, mely tartalmazza a jogosultság kezdő időpontját, továbbá tartalmazza az alábbiakat:
A Vksztv 55/H.§ tárgyi mentességet is megállapít az alábbiak szerint:
„(1) mentes a viziközmű–fejlesztési hozzájárulás megfizetésétől… a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték
és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.”
A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére. A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták nem válthatók át egymásba. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon víziközmű rendszer víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben - ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket - használható fel, amelyhez a hozzájárulás megfizetésére kötelezett felhasználási hely csatlakozik.
Amennyiben az alanyi és tárgyi mentesség feltételei nem állnak fenn és a nem lakossági felhasználó egy korábban a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt felhasználási helyen kívánja igénybe venni a víz- és/vagy a szennyvízelvezetési közszolgáltatást, úgy a közszolgáltatási szerződés megkötésének feltétele:
• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetése,
• vagy a kvóta átadás-átvételének igazolása, amennyiben a korábban megváltott kvóta mennyiségét és a kvóta átadás-átvételét hitelt érdemlően az új nem lakossági Felhasználó igazolni tudja.
Felhívjuk a felhasználók figyelmét, hogy a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség nem jelenti a kvóta igénylés alóli mentességet.
A beadott viziközmű-fejlesztési kvóta igényről a Szolgáltató minden esetben az ellátásért felelős véleményének ismeretében dönt.
A Vksztv 1.§(1) pontja tartalmazza a viziközmű-szolgáltatás alapelveit.
A c) pont szerint: „ az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,”
A Vksztv 5/F. § (1) és (2) pontjában rögzíti az ellátásért felelős jogait és kötelezettségeit az alábbiak szerint:
„(1) Az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék.
(2) Az infrastrukturális előfeltételek megteremtése körében az ellátásért felelős különösen a következő tevékenységeket végzi:
a) víziközművet létesít és tart fenn, a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban álló víziközmű tulajdonjogát megszerzi,
b) nyilvántartja a tulajdonában álló víziközműveket,
c) víziközmű-fejlesztés útján gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, az előírt minőségi paraméterekkel történő biztosításáról,
d) végrehajtja a jogszabályokból és a hatósági határozatokból a rá háramló feladatokat.”
Minden csatlakozási igény esetén, az ellátásért felelős dönt, hogy biztosítja-e az adott kapacitást/kvótát, vagy sem. A kapacitás engedélyezésére kizárólag az ellátásért felelős jogosult, a Szolgáltató nem, mert a Szolgáltató nem rendelkezik vagyonkezelői jogosultsággal, nem feladata a kapacitások fejlesztése, a felhasználásra vonatkozó kapacitásokat társaságunk csak nyilvántartja. Településrendezési kérdésekben az ellátásért felelős rendelkezik döntési joggal.
A fentiek alapján az ellátásért felelős jogosult eldönteni, hogy függetlenül a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségétől, vagy annak megfizetésének mentességétől, milyen egyéb településfejlesztési hozzájárulást kér a kvótát igénylő nem lakossági felhasználótól.
Lehetséges, hogy az ellátásért felelős díjmentesen biztosítja a kvótát. Valamint lehetséges, hogy az ellátásért felelős, a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésén felül egyéb településfejlesztési hozzájárulás megfizetését, természetbeni teljesítését kéri. Valamint az is, hogy az ellátásért felelős, úgy kér településfejlesztési hozzájárulást, hogy az adott igénylő nem köteles közműfejlesztési hozzájárulást fizetni. A kvótamegállapodás az ellátásért felelős és a kvóta jogosultságot megszerző közötti polgári jogi megállapodás, tekintettel arra, hogy a kvóta vagyoni értékű jog.
A kvóta feletti igénybevétel jogkövetkezménye:
Üzletszabályzat szerinti kötbér, súlyos szerződésszegés esetén a közüzemi szerződés megszüntetése, vagy a szolgáltatás korlátozása.
A befizetett viziközmű-fejlesztési hozzájárulást a Szolgáltató elkülönített 65500082-30057346-55000013 számlán gyűjti.
Az ellátásért felelős egyéb településfejlesztési előírásainak teljesítéséről az ellátásért felelős rendelkezik.
Tájékoztató a viziközmű-fejlesztési kvóta megállapításáról és felhasználásáról nem lakossági felhasználók részére
Dátum: 2024. dec. 10.
TÁJÉKOZTATÓ
a viziközmű-fejlesztési kvóta megállapításáról és felhasználásáról
Tisztelt Felhasználó!
A viziközmű-fejlesztési kvóta megállapításának, megfizetésének és felhasználásának jogszabályi feltételeit a viziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban Vksztv) határozza meg.
A Vksztv Értelmező rendelkezéseit tartalmazó 2.§ 15. határozza meg a lakossági felhasználó fogalmát az alábbiak szerint:
„15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet”
Minden olyan felhasználó, aki nem felel meg a fenti feltételeknek „nem lakossági felhasználó”-nak minősül.
Nem lakossági felhasználó továbbá az a vállalkozás, aki lakossági felhasználásra igényel közműkapacitást.
Nem lakossági felhasználó az a természetes személy, aki a víziközmű kapacitást nem saját lakhatásához igényli.
Nem lakossági felhasználó az a természetes személy, aki a víziközmű kapacitást nem saját lakhatásához igényli.
A Vksztv 71. § (1) bek. szerint: „ A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére. A közműfejlesztési kvóta vagyoni értékű jogot testesít meg.”
A Vksztv 71/A. § (1) bek. szerint „A nem lakossági felhasználó a birtokolt közműfejlesztési kvótát, vagy annak egy részét az adott víziközmű-rendszeren belül felhasználási hellyel rendelkező vagy azt kialakító másik, nem lakossági felhasználóra átruházhatja, vagy az adott víziközmű-rendszeren belül másik felhasználási helyére áthelyezheti.”
Nem helyezhető át olyan kvóta a víziközmű hálózaton, ahol az eredeti felhasználási helyen a felhasználás változatlan mennyiségben fennmarad. Kvótaáthelyezés kizárólag a megszerzett kvóta eredeti felhasználási helyén történő felhasználási mennyiség csökkenésének mértékében kerül a Szolgáltató által jóváhagyásra.
Különös tekintettel kiterjed az áthelyezési tilalom a nem lakossági felhasználó által lakóingatlan céljára létesített lakóházak felhasználási helyeire.
Közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése és kvóta igénylés közötti eltérés értelmezése:
A Vksztv 69.§ (2) bekezdésben felsorolt alábbi felhasználóknak nem kell viziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie:
központi költségvetési szervnek és intézményének,
a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének,
a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségnek,
normatív állami támogatásban részesülő közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek,
ha a nem lakossági felhasználó állami tulajdonú ingatlan üzemeltetője, és az ingatlant használó központi költségvetési szerv vagy intézmény.
a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének,
a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségnek,
normatív állami támogatásban részesülő közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek,
ha a nem lakossági felhasználó állami tulajdonú ingatlan üzemeltetője, és az ingatlant használó központi költségvetési szerv vagy intézmény.
Fenti felhasználóknak a Vksztv alanyi mentességet biztosít.
Az alanyi mentességben részesülő felhasználók jogosultságát az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló
489/2013.(XII.18.) Korm. rendelet alapján állapítja meg a Szolgáltató.
Fenti jogszabály 1.§.i) pontja a támogatásról az alábbiak szerint rendelkezik:
„ i.) támogatás: a központi költségvetésről szóló törvényben a szolgáltatások működéséhez biztosított támogatás valamint az egyházi kiegészítő támogatás, ide nem értve a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008.(VII.30.) Korm rendelet alapján nyújtott támogatást”.
Az alanyi mentességet igénylő felhasználónak kérelméhez be kell nyújtania a Magyar Államkincstár területi szerve által kiadott támogatást megállapító határozatot, mely tartalmazza a jogosultság kezdő időpontját, továbbá tartalmazza az alábbiakat:
a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát
valamennyi támogatásban részesülő engedélyes nevét, címét és ágazati azonosítóját
a támogatás jogcímét
a támogatással érintett időszakot
a jogosultság alapját
valamennyi támogatásban részesülő engedélyes nevét, címét és ágazati azonosítóját
a támogatás jogcímét
a támogatással érintett időszakot
a jogosultság alapját
A Vksztv 55/H.§ tárgyi mentességet is megállapít az alábbiak szerint:
„(1) mentes a viziközmű–fejlesztési hozzájárulás megfizetésétől… a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték
és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.”
A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére. A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták nem válthatók át egymásba. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon víziközmű rendszer víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben - ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket - használható fel, amelyhez a hozzájárulás megfizetésére kötelezett felhasználási hely csatlakozik.
Amennyiben az alanyi és tárgyi mentesség feltételei nem állnak fenn és a nem lakossági felhasználó egy korábban a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt felhasználási helyen kívánja igénybe venni a víz- és/vagy a szennyvízelvezetési közszolgáltatást, úgy a közszolgáltatási szerződés megkötésének feltétele:
• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetése,
• vagy a kvóta átadás-átvételének igazolása, amennyiben a korábban megváltott kvóta mennyiségét és a kvóta átadás-átvételét hitelt érdemlően az új nem lakossági Felhasználó igazolni tudja.
Felhívjuk a felhasználók figyelmét, hogy a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség nem jelenti a kvóta igénylés alóli mentességet.
A beadott viziközmű-fejlesztési kvóta igényről a Szolgáltató minden esetben az ellátásért felelős véleményének ismeretében dönt.
A Vksztv 1.§(1) pontja tartalmazza a viziközmű-szolgáltatás alapelveit.
A c) pont szerint: „ az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,”
A Vksztv 5/F. § (1) és (2) pontjában rögzíti az ellátásért felelős jogait és kötelezettségeit az alábbiak szerint:
„(1) Az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék.
(2) Az infrastrukturális előfeltételek megteremtése körében az ellátásért felelős különösen a következő tevékenységeket végzi:
a) víziközművet létesít és tart fenn, a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban álló víziközmű tulajdonjogát megszerzi,
b) nyilvántartja a tulajdonában álló víziközműveket,
c) víziközmű-fejlesztés útján gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, az előírt minőségi paraméterekkel történő biztosításáról,
d) végrehajtja a jogszabályokból és a hatósági határozatokból a rá háramló feladatokat.”
Minden csatlakozási igény esetén, az ellátásért felelős dönt, hogy biztosítja-e az adott kapacitást/kvótát, vagy sem. A kapacitás engedélyezésére kizárólag az ellátásért felelős jogosult, a Szolgáltató nem, mert a Szolgáltató nem rendelkezik vagyonkezelői jogosultsággal, nem feladata a kapacitások fejlesztése, a felhasználásra vonatkozó kapacitásokat társaságunk csak nyilvántartja. Településrendezési kérdésekben az ellátásért felelős rendelkezik döntési joggal.
A fentiek alapján az ellátásért felelős jogosult eldönteni, hogy függetlenül a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségétől, vagy annak megfizetésének mentességétől, milyen egyéb településfejlesztési hozzájárulást kér a kvótát igénylő nem lakossági felhasználótól.
Lehetséges, hogy az ellátásért felelős díjmentesen biztosítja a kvótát. Valamint lehetséges, hogy az ellátásért felelős, a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésén felül egyéb településfejlesztési hozzájárulás megfizetését, természetbeni teljesítését kéri. Valamint az is, hogy az ellátásért felelős, úgy kér településfejlesztési hozzájárulást, hogy az adott igénylő nem köteles közműfejlesztési hozzájárulást fizetni. A kvótamegállapodás az ellátásért felelős és a kvóta jogosultságot megszerző közötti polgári jogi megállapodás, tekintettel arra, hogy a kvóta vagyoni értékű jog.
A kvóta feletti igénybevétel jogkövetkezménye:
Üzletszabályzat szerinti kötbér, súlyos szerződésszegés esetén a közüzemi szerződés megszüntetése, vagy a szolgáltatás korlátozása.
A befizetett viziközmű-fejlesztési hozzájárulást a Szolgáltató elkülönített 65500082-30057346-55000013 számlán gyűjti.
Az ellátásért felelős egyéb településfejlesztési előírásainak teljesítéséről az ellátásért felelős rendelkezik.